Kép

Egy korszak vége és valami kezdete a Rák Farmon….

Nagy hallgatás után egy kis aktuális állapotjelentés. Hosszas mérlegelés után néhány hónapja úgy döntöttem, hogy teljesen felhagyok a Procambarus Clarkii tenyésztésével és tartásával egyaránt. Sőt, pár hete a teljes Procambarus Alleni (Világító kékrák) és szinte az egész Cherax Blue Moon állományom átigazolt, így ezennel – egy időre biztosan – felhagyok a nagytestű rákok tartásával, tenyésztésével. A fő kiváltó ok, az a bizonyos invazív fajjá nyilvánítás, (amit ugye jól vissza is vontak) illetve egy kis változatosság keresése.

Eddig is tartottam néhány Neocaridina garnélát, főként Snowball-t, Red Rilit és Csoki Sakurát, s úgy gondoltam, hogy ezt a vonalat próbálom kicsit tovább fejleszteni, erősíteni. Mivel a Caridina garnélák – főként a lágy vizes tartás miatt – nem annyira szimpatikusak, így a neocaridina állományom bővítése mellett döntöttem.

Nem kell izgulni, továbbra is fogok cikkeket írni a nagyobb testű rákokról, s mivel igencsak sokan kerestek meg különböző kérdésekkel a clarkii-kal, alleni-kel kapcsolatban, így már készül a GYIK oldal is ezekkel a rákokkal kapcsolatban, hogy ne kelljen minden alkalommal ugyanazokat leírnom. :)

Egyébként 1 fehér és 1 vörös clarkii megmaradt családi kedvencnek, továbbá néhány Cherax Blue Moon ivadékot is fogok nevelgetni, hátha egyszer meggondolom magamat.

De akkor jöjjön a lényeg, íme a Rák Farm régi és új állományából néhány saját fotó…

Neocaridina palmata "White Pearl" - Alias Snowball - A legrégebbi, legkedvencebb garnéláim

Neocaridina palmata “White Pearl” – Alias Snowball – A legrégebbi, legkedvencebb garnéláim

Neocaridina davidi "Rili" - Alias Red Rili... Ez is régebbi

Neocaridina davidi “Red Rili” – Ez is régebbi

Neocaridina davidi "Black Rose"

Neocaridina davidi “Black Rose”

Neocaridina davidi "Black Rili"

Neocaridina davidi “Black Rili”

Neocaridina davidi "Blue Dream"

Neocaridina davidi “Blue Dream”

Elvileg Neocaridina davidi "Green Jade"-nak vettem, de szerintem max sima green...

Elvileg Neocaridina davidi “Green Jade”-nak vettem, de szerintem max sima green…

Neocaridina davidi "Orange"

Neocaridina davidi “Orange”

Neocaridina davidi "Red Sakura"

Neocaridina davidi “Red Sakura”

Neocaridina davidi "Topaz Blue"

Neocaridina davidi “Topaz Blue”

Neocaridina davidi "Yellow Fire"

Neocaridina davidi “Yellow Fire”

Caridina multidentata - Amano Garnéla

Caridina multidentata – Amano Garnéla

Atyopsis moluccensis - Sepregető garnéla

Atyopsis moluccensis – Sepregető garnéla

 

2 Komment | Hozzászólnál? Kattints ide!

Mégsem tiltották be a kaliforniai rákokat az Unióban! (egyelőre)

Nemrég én is írtam róla, hogy az Európai Unióban betiltották a Procambarus Clarkii-t (kaliforniai vörösrákot) több állattal és növénnyel egyetemben.

Úgy néz ki, hogy kicsit elhamarkodott volt a hír, több forrásból is megerősítést nyert (igaz eltérőek), hogy a jogszabály nem lépett életbe. Az Európai Únió weboldalán az olvasható, hogy az illetékes bizottság visszavonta a rendeletet, így nem hatályos.

Talán ez a legérdekesebb rész:

“[…] felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási rendeletének tervezetét, és nyújtson be új tervezetet a bizottságnak;”

Egy másik állásfoglalás, melyet a Pest Megyei Kormányhivatal adott ki, azt taglalja, hogy a rendelet hazai végrehajtását biztosító jogszabályi keret kialakítása jogalkotási szakaszban van.

Clarkii White

Clarkii White

Gyakorlatilag akármelyik állásfoglalást nézzük, mindegyik arra utal, hogy az a bizonyos lista jelenleg nem hatályos, így nyugodtan lehet adni-venni a Clarkii-kat, márványrákokat, ékszertekiket, stb.. Az üröm az örömben viszont az, hogy ennek ellenére a Procambarus Clarkii-t a Márványrákkal együtt nagy valószínűséggel hamarosan valóban invazív fajjá fogják nyilvánítani.

0 Komment | Kérdésed van? Tedd fel bátran!

Invazív fajjá nyilvánították a Kaliforniai vörösrákot és a márványrákot…

A kezdeti sokk után kezdem megemészteni a hírt, hogy 2016. január 1-től számos növény és állatfajt invazívnak minősített az Európai Unió. Minket, a rákos közösséget főként a Procambarus Clakrii (Kaliforniai Vörösrák) és a Procambarus fallax forma virginalis (Virginiai márványrák) tiltása érint a legfájdalmasabban.

Az Európai Tanács 1143/2014/EU rendelete, az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szól. Ugyan a rendelet már 2014-ben életbe lépett, de akkor még csak utalás volt arra, hogy 2016-ig össze kell állítani a fajok listáját, amik  veszélyt jelentenek Európa élővilágára. Nos, ezt a listát beépítették az említett jogszabály mellékletének, ami 2016. január 1-től már kötelező érvényű minden uniós tagállamban. (A jogszabály, egyébként itt található.)

Procambarus Clarkii "Orange" - betiltva...

Procambarus Clarkii “Orange” – betiltva…

A jogszabály magyar értelmezése, előzmények, stb itt olvashatóak.

Mint már említettem, nekem (nekünk) a legsarkalatosabb pont a a két rák, ezek közül is főként a Procambarus Clarkii, hiszen ebből  jónéhány színváltozat megtalálható (volt) nálam is. Valóban van igazság (legalábbis a rákok szempontjából) a tiltásban, hiszen a vörösrák és a márványrák áttelel a természetes vizeinkben, megeszik az ivadék halakat, de a rákpestist is hordozhatja, mely megtizedelte az őshonos magyar rákállományt. Egyébként a Procambarus Clarkii-k közül az összes színváltozatot betiltották (Red, Orange, White, Blue, Ghost, Orange Ghost, Marlboro Red, Apricot, stb…)

Az egyik díszhal nagykereskedés értelmezése szerint a betiltott fajokból azokat a készleteket, amik 2016. január 2-án még raktáron voltak egy évig szabad értékesíteni, de szigorú feltételekkel. Az új gazdájuknak meg kell akadályoznia, hogy szaporodjanak, és úgy kell őket tartaniuk, hogy a természetes élővilágba ne kerülhessenek ki.

Clarkii "White"

Clarkii “White”

A már meglévő példányokat gazdáik élethosszig tarthatják, de szaporodásukat és kiszabadulásukat is meg kell gátolniuk. Ezen két kivételtől eltekintve a tiltott fajokat birtokolni, szállítani is szigorúan tilos!

Ezen információk fényében megváltam a Procambarus Clarkii rákjaimtól, csak Rózsit és Szellit tartottam meg, mert Ők a lányaim kedvencei.

Íme a lista amiket betiltottak (Vastagon szedtem amik érintettek akvarisztikai szempontból):

Magyar név Tudományos név Csoport
Borfa, tengerparti seprűcserje Baccharis halimifolia L. Szárazföldi cserje
Kaliforniai tündérhínár Cabomba caroliniana Gray Vízinövény
Csinos tarkamókus Callosciurus erythraeus Pallas, 1779 Emlős
Házi varjú Corvus splendens Viellot, 1817 Madár
Vízijácint Eichhornia crassipes (Martius) Solms Vízinövény
Kínai gyapjasollósrák Eriocheir sinensis H. Milne Edwards, 1854 Rák
Perzsa medvetalp Heracleum persicum Fischer Szárazföldi lágyszárú
Sosnowsky-medvetalp Heracleum sosnowskyi Mandenova Szárazföldi lágyszárú
Jávai mongúz Herpestes javanicus É. Geoffroy Saint-Hilaire, 1818 Emlős
Hévízi gázló Hydrocotyle ranunculoides L. f. Vízinövény
Fodros átokhínár Lagarosiphon major (Ridley) Moss Vízinövény
Amerikai ökörbéka Lithobates (Rana) catesbeianus Shaw, 1802 Kétéltű
Nagyvirágú tóalma Ludwigia grandiflora (Michx.) Greuter & Burdet Vízinövény
Sárgavirágú tóalma Ludwigia peploides (Kunth) P.H. Raven Vízinövény
Sárga lápbuzogány Lysichiton americanus Hultén and St. John Szárazföldi lágyszárú
Muntiják szarvas Muntiacus reevesii Ogilby, 1839 Emlős
Nutria Myocastor coypus Molina, 1782 Emlős
Közönséges süllőhínár Myriophyllum aquaticum (Vell.) Verdc. Vízinövény
Ormányos medve Nasua nasua Linnaeus, 1766 Emlős
Cifrarák Orconectes limosus Rafinesque, 1817 Rák
Északi cifrarák Orconectes virilis Hagen, 1870 Rák
Halcsontfarú réce Oxyura jamaicensis Gmelin, 1789 Madár
Jelzőrák Pacifastacus leniusculus Dana, 1852 Rák
Keserű hamisüröm Parthenium hysterophorus L. Szárazföldi lágyszárú
Amurgéb Perccottus glenii Dybowski, 1877 Hal
Ördögfarok keserűfű Persicaria perfoliata (L.) H. Gross (Polygonum perfoliatum L.) Szárazföldi lágyszárú
Kaliforniai vörösrák Procambarus clarkii Girard, 1852 Rák
Virginiai márványrák Procambarus falax forma virginalis (marbled crayfish) Rák
Mosómedve Procyon lotor Linnaeus, 1758 Emlős
Kínai razbóra Pseudorasbora parva Temminck & Schlegel, 1846 Hal
Kudzu nyílgyökér Pueraria montana (Lour.) Merr. var. lobata (Willd.)

(Pueraria lobata (Willd.) Ohwi)

Szárazföldi lágyszárú
Amerikai szürkemókus Sciurus carolinensis Gmelin, 1788 Emlős
Amerikai rókamókus Sciurus niger Linnaeus, 1758 Emlős
Burunduk Tamias sibiricus Laxmann, 1769 Emlős
Szent íbisz Threskiornis aethiopicus Latham, 1790 Madár
Ékszerteknős Trachemys scripta Schoepff, 1792 Hüllő
Ázsiai lódarázs Vespa velutina nigrithorax de Buysson, 1905 Rovar
0 Komment | Kérdésed van? Tedd fel bátran!
Fajleírás

Cherax Quadricarinatus – Ausztrál kékrák

Fotó: Dave Wilson

Fotó: Dave Wilson

Tudományos név: Cherax quadricarinatus
Magyar név: Ausztrál kékrák
Testhossz: 18-25 cm
Medence: minimum 80 liter
Népesség: 160 literre 2-3 db
Hőmérséklet: 15-30 °C
Keménység: 10-30 NK°
Várható életkor: 4-5 év
pH: 7,2-7,8
Származás: Észak-Ausztrália, Pápua Új-Guinea
Táplálkozás: Mindenevő

Színük a sötétbarnától a kék-zöldig terjed, a a kifejlett hímek az ollója külső szélén egy piros folt található, súlya elérheti a 600 grammot is. Kék színük sokkal ragyogóbb, ha tiszta, bomlástermékektől mentes vízben élnek, és inkább zöldes-barna, ha brakkvízben.

Tudományos nevét (quadricarinatus) a fejtor részen található 4 db „hegygerinc” szerű kinövésről kapták. Rendkívül ellenállóak a vízparaméterek változásaival szemben (oldott oxigén, sótartalom, pH változása), ezért is terjedtek el sok helyen, mint étkezési rákok. Vedlés előtt 2-3 nappal elbújnak, és abbahagyják az evést, és csak azután jönnek elő, miután az új páncéljuk már megszilárdult, ugyanis ilyenkor nagyon sérülékenyek. A fiatal példányok évente 3-4 alkalommal vedlenek, míg az idősebbek ritkábban.

cherax quadricarinatus

Akváriuma:
Egy párnak a legideálisabb egy minimum 80-100 literes akvárium, 160 literben 3-4 darabot tarthatunk. Fontos, hogy mindegyik állatnak jusson saját, zárt búvóhely. Búvóhelyek hiányában előfordulnak konfliktusok a rákok között, de ha rendben van az akvárium berendezése, nem mutatnak egymás felé agressziót.

Mivel ez a rák hajlamos a rákpestisre, semmiképpen se tartsuk Észak Amerikai fajokkal egy akváriumban, kerüljük az érintkezést velük. A rákpestisről bővebben itt olvashatsz.

Táplálkozás:
Mindenevő, de más rákokhoz képest (pl az Észak Amerikai fajok, Clarkii, Allenii) nagyobb mennyiségű növényi összetevőt igényel, így forrázott spenóttal, sóskával, salátával, uborkával, de rák vagy garnélatápokkal és kevés húsfélével etethetjük.

Kifejlett mérete... Fotó: www.cheraxpark.com.au

Kifejlett mérete… Fotó: www.cheraxpark.com.au

Szaporodás:
A hímek ivarnyílásai a leghátsó járólábpár tövében vannak, a nőstényeké hátulról számítva a harmadiknál. Természetes élőhelyükön szinte az egész évben szaporodnak, bár május és június között ez kevésbé jellemző rájuk. Szaporodási kedvük 20 °C fölött indul be. A peték mennyisége függ a nőstény méretétől, de egy nagyobb nőstény 300-800 zöldes színű petét is hordozhat egyszerre, amelyeket a hím termékenyít meg. A megtermékenyített petéket a nőstény a farka alatt hordja. Ezek 6-10 hét alatt kelnek ki, és a kisrákok gyorsan növekednek. Az szexuális érettségüket kb. 1 éves korukra érik el.

YouTube előnézeti kép

YouTube előnézeti kép

0 Komment | Kérdésed van? Tedd fel bátran!
Fajleírás

Cherax Blue Moon

cherax_blue_moon1Tudományos név: Cherax Blue Moon
Magyar név:-
Testhossz: 10-12 cm
Medence: 80-100 liter
Népesség: 2 pár 200 literre
Hőmérséklet: 15-28 °C
Keménység: 5-25 nk°
Várható életkor: 8 év
pH: 6,5 – 8,5
Származás: Pápua Új-Guinea
Táplálkozás: Mindenevő

A Cherax Blue Moon nagyon ritka Magyarországon, viszont külföldön nagy népszerűségnek örvend, főként a szép színe miatt. Mint a legtöbb Cherax viszonylag békés fajtársaival, megfelelő búvóhely biztosítása mellett nem jelent gondot a tartása. Többnyire alkonyatkor és éjszaka aktív, de ha napközbenre időzítjük az etetést, akkor más időben is kimerészkedik búvóhelyéről.

A növényeket nem bántja, de “balesetek” előfordulhatnak. Mivel békés, így törpegarnélával, nem agresszív halakkal bátran együtt tarthatjuk.

Cherax-sp.-blue-moon1

Akváriuma:
Egy párnak a legideálisabb egy minimum 80-100 literes akvárium, 200 literben két párat tarthatunk. Fontos, hogy mindegyik állatnak jusson saját, zárt búvóhely. Búvóhelyek hiányában előfordulnak konfliktusok a rákok között, de ha rendben van az akvárium berendezése, nem mutatnak egymás felé agressziót.

Mivel ez a rák hajlamos a rákpestisre, semmiképpen se tartsuk Észak Amerikai fajokkal egy akváriumban, kerüljük az érintkezést velük. A rákpestisről bővebben itt olvashatsz.

Fotó: Ingo Seidel

Fotó: Ingo Seidel

Táplálkozás:
Mindenevő, de más rákokhoz képest (pl az Észak Amerikai fajok, Clarkii, Allenii) nagyobb mennyiségű növényi összetevőt igényel, így forrázott spenóttal, sóskával, salátával, uborkával, de rák vagy garnélatápokkal és kevés húsfélével etethetjük.

004

 

Szaporodás:
A hímek ivarnyílásai a leghátsó járólábpár tövében vannak, a nőstényeké hátulról számítva a harmadiknál. A nőstény 4-6 hétig hordozza potroha alatt a petéket, majd a kikelt kisrákok egy ideig anyjuk közelében maradnak, de egymással szemben agresszívek, kannibalizmusra hajlamosak, mely sok búvóhely biztosításával elkerülhető.

YouTube előnézeti kép

0 Komment | Kérdésed van? Tedd fel bátran!
Fajleírás

Rózsás kékrák – Cherax Pulcher – Cherax Hoa Creek

Fotó: Chris Lukhaup

Fotó: Chris Lukhaup

Tudományos név: Cherax pulcher (Régen: Cherax Hoa Creek/Irian Jaya)
Magyar név: Rózsás kékrák
Testhossz: 10-12 cm
Medence: 80-100 liter
Népesség: 2 pár 200 literre
Hőmérséklet: 15-28 °C
Keménység: 10-25 nk°
Várható életkor: 8 év
pH: 6,5 – 8,5
Származás: Nyugat -Új-Guinea
Táplálkozás: Mindenevő

A díszállatkereskedésekben már évek óta jelen van ez a faj, viszont a beazonosítása csak 2015-ben történt meg. Ennek  legfőbb oka, hogy a kereskedők a legtöbb esetben nem tudták pontosan, hogy honnan származnak a rákok. Végül idén, 2015-ben Christian Lukhaupnak Új-Guineaban sikerült begyűjtenie számos példányt.

Színvilága az akváriumi rákok között egyedi, teste alapszíne kék, ami a hátoldalon lila átmenettel rózsaszínre vált, a hasoldalon és az ollók szélén fehérre. Mint a Cherax fajok általában, viszonylag békés jószágok, törpegarnélákkal és kisebb halakkal is sikeresen társítható. A növényzetet általában békén hagyja, de számolni kell azzal is, hogy esetleg megfogyatkoznak a növények. A “Hoa creek” azaz Hoa patak a felfedezési helyére utal, Irian Jaya Indonéz nyelven Új Guinea történelmi neve.

Fotó: Chris Lukhaup

Fotó: Chris Lukhaup

A begyűjtés és a környezetszennyezés veszélyezteti a faj fennmaradását, bár hivatalos védelem alá még nem került, de népszerűsége rohamosan növekszik, szaporítása viszont még gyerekcipőben jár, a faj komoly veszélybe kerülhet, nem beszélve arról, hogy a helyiek egyik táplálékforrása.

Akváriuma:
Egy párnak a legideálisabb egy minimum 80-100 literes akvárium, 200 literben két párat tarthatunk. Fontos, hogy mindegyik állatnak jusson saját, zárt búvóhely. Búvóhelyek hiányában előfordulnak konfliktusok a rákok között, de ha rendben van az akvárium berendezése, nem mutatnak egymás felé agressziót.

Mivel ez a rák hajlamos a rákpestisre, semmiképpen se tartsuk Észak Amerikai fajokkal egy akváriumban, kerüljük az érintkezést velük. A rákpestisről bővebben itt olvashatsz.

Fotó: Chris Lukhaup

Fotó: Chris Lukhaup

Táplálkozás:
Mindenevő, de más rákokhoz képest (pl az Észak Amerikai fajok, Clarkii, Allenii) nagyobb mennyiségű növényi összetevőt igényel, így forrázott spenóttal, sóskával, salátával, uborkával, de rák vagy garnélatápokkal és kevés húsfélével etethetjük.

Szaporodás:
A hímek ivarnyílásai a leghátsó járólábpár tövében vannak, a nőstényeké hátulról számítva a harmadiknál. A nőstény 4-6 hétig hordozza potroha alatt a petéket, majd a kikelt kisrákok egy ideig anyjuk közelében maradnak, de egymással szemben agresszívek, kannibalizmusra hajlamosak, mely sok búvóhely biztosításával elkerülhető.

YouTube előnézeti kép

0 Komment | Kérdésed van? Tedd fel bátran!

Nagy szünet közbeni változások

Már nyár eleje óta nem írtam egyetlen sort sem, igyekszem rövidesen pótolni az elmaradásomat. Hamarosan frissülnek a fajleírások, változtattam az etetésen, így erről is olvashattok, de számos új akváriumot telepítettem. Lássuk a Rák Farm lényegi változásait.

Talán a leglényegibb változás, hogy átalakult az “akva szobám”. Sajnos mivel eléggé kicsi, így használható képet nehéz készíteni róla, de igyekszem valamit prezentálni hamarosan. Az átalakulás lényege, hogy beszereztem egy új állványt, amin 14db-al több akvárium fér el, így már jelenleg 26 + 9 akvárium van a farmon, összesen 1500 liter víztartalommal.

Ennyi akváriumba van mit tenni, így újabb állatkákkal bővítettem a repertoárt. Sikerült beszereznem Cherax Blue Moon-okat, még néhány darab Cerax Hoa Creek-et és kaptam jónéhány darab Cherax Quadricarinatus ivadékot.

Az észak amerikai fajokat nem bővítettem, viszont a saját szaporulatomból számos szebbnél szebb példányt tartottam meg, többek között Clarkii “orange”-t, Clarkii “Red”-et és az allenikből is lett néhány szép példány.

Hamarosan minden újdonságról, újításról beszámolok nektek.

2 Komment | Hozzászólnál? Kattints ide!
Videó

Megszülettek a kis Allenik!

Kikeltek végre a kis Procambarus allenik. Éppen eszegetnek…

YouTube előnézeti kép
0 Komment | Kérdésed van? Tedd fel bátran!
Idézet

Mi az a rákpestis? Beszéljünk róla!

Sokat hezitáltam azon, hogy megírjam-e egyáltalán ezt a cikket, de mivel nagyon kevés haza írást találtam róla, így úgy gondoltam, hogy egy postot mindenképpen megér.

Előre mondom, hogy nem tudományosan, hanem tényszerűen próbálom megközelíteni a témát, de akit érdekel, annak érdemes átolvasnia.

A rákok valószínűleg legrosszabb betegsége, a rákpestis, mivel gyógyíthatatlan így a betegség tüneteinek fellépése után biztos az elhullás. Természetesen emberre ez a betegség nem veszélyes.

Mi is az a rákpestis?
A betegség a 19. század közepétől nagy járványokat idézett elő Európa-szerte. A rákpestis (Aphanomyces astaci) egy moszatgomba, rokona a szőlő-peronoszpórának és a burgonyavésznek. A fertőzést mikroszkopikus, ostorral rendelkező ún. zoospórák okozzák.

A kórokozót az észak-amerikai rákfajok (Cambarellus, Procambarus, Cambarus, vagy a szabadon élő “rokonaik” a jelzőrákok) terjesztik. Ezek a fajok, nem teljesen ellenállóak (rezisztensek) a rákpestisre, hanem más betegség vagy stressz esetén, mint másodlagos kórokozó tömeges elhullást eredményezhet ennél a fajoknál is. Sajnos, minden őshonos hazai rákfaj és a nem észak amerikai édesvízi rákfajok nagy többsége, fogékony e betegségre.

Jelzőrák (Pacifastacus leniusculus) fotó: Wikipédia

Jelzőrák (Pacifastacus leniusculus) fotó: Wikipédia

A külföldi tapasztalatok szerint azon patakokban, ahol a jelzőrák megjelenik az őshonos folyami rák teljes kipusztulása várható.

Mielőtt mindenki a rákpestis tüneteit kezdené felfedezni az akváriumában tartott rákjaiban, fontos kiemelni, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem minden észak-amerikai rák fertőzött a rákpestissel. Sőt! A ma rendelkezésre álló információk alapján a legtöbb hazai akváriumban tartott rák nem fertőzött a pestissel. Egyébként, ha nagyon drasztikusak akarunk lenni, akkor tesztelhetjük állományunkat egy „vendég” nem észak-amerikai faj (pl. cherax) betelepítésével.

Tünetek és a betegség progressziója
Tüneteit nehéz közvetlenül igazolni: a beteg egyedeken többnyire megváltozott viselkedés, nappali aktivitás, összehajtott potroh, végtagvesztés, pusztulás jelentkezik. Ha egy állat rákpestissel fertőződik meg, már egy nap múlva jelentkeznek a tünetek. Megváltozik a viselkedése, görnyedt, tántorog, megbénul, elveszti a végtagjait, majd bekövetkezik a halál. Sajnos a jelenlegi ismeretek szerint mindenképpen elhullással végződik a fertőzés, gyógyíthatatlan a betegség és ez a folyamat maximum 2 hét alatt lezajlik.

A német crustahunter.com honlap ajánlása szerint elhullást ebben az esetben ne várjuk meg, mert a halál bekövetkezése után a gombának új állatot kell találnia és ezrével “rajzanak” ki és jó néhány napig életképesek lehetnek megfelelő gazdatest nélkül. Ezzel szemben több a témával foglalkozó külföldi fórumon az olvasható, hogy a spóráktól biztonságosan 3 hét alatt lehet megszabadulni nem vízi körülmények között, de a vízben akár 12 hónapig is képesek életben maradni gazdatest nélkül. Erre a magyarázatra tudományoz bizonyítást nem találtam.

A fertőzés kockázatának csökkentése
Ha félünk a rákpestistől, akkor a legbiztosabb megoldás, ha eldöntjük, hogy amerikai vagy “nem amerikai” rákokat szeretnénk tartani. Még külön szobában, és teljesen más kiegészítőket használva (Háló, csipesz, tömlők, edények, stb) sem lehetünk biztosak abban, hogy nem fogunk fertőzést átvinni. Már a kezünkre csöppent vízzel is nagy valószínűséggel átvisszük a fertőzést (persze abban az esetben, ha fertőzöttek a rákjaink), vagy akár egy rovar, esetleg szúnyog is áthordozhatja a betegséget.

Fontos tudni, hogy akár egy hal is lehet hordozója a betegségnek, akár hónapokig is. Természetesen rájuk nem veszélyes, viszont, ha fertőzött halak között tartjuk az amerikai rákunkat – pl. CPO – és utána „kicseréljük” egy nem amerikai rákra – pl. cherax – akkor szinte biztos, hogy a cheraxunk elpusztul rákpestisben, mert a hordozó halak megfertőzhetik.

Érdemes arra figyelni, hogy az újonnan érkezett rákjainkat mindenképpen karanténozzuk, mert a szállítási stressz hatása miatt kialakulhat betegség ami addig tünetmentesen lappangott benne.

Jelzőrák (Pacifastacus leniusculus) fotó: Wikipédia

Jelzőrák (Pacifastacus leniusculus) fotó: Wikipédia

Tartsuk szem előtt, hogy az amerikai jelzőrák a magyar vizekben is megtalálható, ami már bizonyítottan tizedeli a magyar őshonos rákokat. Így ha természetes vízben kifogott csalihallal etetjük akváriumi rákjainkat, akkor van esély arra, hogy megfertőzhetjük Őket a rákpestissel és onnantól egy rákunk sincsen biztonságban. Ha mégis természetes vízből beszerzett hallal szeretnénk etetni, akkor mindenképpen fagyasszuk le 1-2 hónapra a halat és utána adjuk a rákjainknak, így elkerülhetjük a fertőzést.

Összességében elmondható, hogy a magyar akvarisztikában – igazoltan – nem található meg a rákpestis, ami már a magyar folyó és állóvizekre nem igaz. Ahhoz, hogy mindenképpen elkerüljük rákjainknál a betegséget, mindenképpen kellő odafigyelést igényel.

A cikk írásában nagy segítségemre volt Hoitsy Márton, amit ezúton is köszönök.

0 Komment | Kérdésed van? Tedd fel bátran!
Fajleírás

Procambarus Alleni – Világító kékrák

Tudományos név: Procambarus Alleni
Magyar név: Világító kékrák (sokszor tévesen Kubai kékráknak nevezik)
Testhossz: 8-10 cm
Medence: Minimum 60-80 literes
Népesség: 80 literre 1 pár
Hőmérséklet: 20-27 °C
pH: 6,5-8,5
Keménység: 10-30 NK° (keményíthetjük a vizet)
Várható életkor: 5 év
Származás: Észak-Amerika déli része.
Viselkedés: Közepesen agresszív, tartható nagy testű halak akváriumában is (bár én nem tenném), de mivel éjszaka az alvó halakat levadászhatják, jobb, ha számukra berendezett külön akváriumban tartjuk őket.
Táplálkozás: Mindenevő.

A Világító kékrák – ugyanúgy ahogy a Kaliforniai vörösrák – egy homárszerű, édesvízi rák. Testét egy vékony, de erős külső páncél fedi, amelyet fejlődése során többször lecserél.

Procambarus Alleni

Procambarus Alleni

A világító kék rák, hűen a nevéhez, kék színű az egész teste, de a hátlemezeit gyakran világosabb, sötétebb pöttyök borítják. Amikor vedlik, általában megeszi a saját levedlett páncélját, hogy visszanyerje a beépített ásványi anyagokat, így 1-2 napig nyugodtan hagyjuk bent nekik. Haennyi idő alatt nem fogy el, akkor vegyük ki a megmaradt páncéldarabokat. Ha többen vannak, akkor elkerülhetetlen, a harc, s ilyenkor előfordul, hogy néhány példány elveszti az ollóját. Ha egy hímnek nincsenek meg az ollói, akkor párzásképtelen lesz, mert nem tudja lefogni a nőstényt, de ne aggódjunk, mert 2-3 vedlés alatt teljes értékű ollót növeszt (ez kb. 3-4 hónap). A növényekkel nem érdemes próbálkozni, mert szinte mindegyiket élelemnek nézi és néhány nap alatt teljesen megeszi. Fával, kókuszdióval, gyökerekkel dekorálhatjuk az akváriumát.

Beszerzésük:
A világító kékráknak (Procambarus alleni) egyetlen színváltozata a kék, bár a vadon fogott példányok nem olyan kék színűek, inkább barnás-kékes és vöröses színűek, könnyel összetéveszthetőek a procambarus clarkii-val.

Az ideális beszerzési mérete minimum 3-4 cm. Ennél kisebb állatok még sűrűn vedlenek és sokszor előfordul, hogy valamilyen oknál fogva nem tud levedleni és elpusztul. A magyar díszállat kereskedésekbe általában minimum 5 cm méretűen kerülnek be a rákok. H.a olcsóbban szeretnénk beszerezni rákunkat, akkor érdemes az interneten körülnézni az akvarista oldalakon vagy esetleg az akvarista témájú facebook oldalakon. Ebben az esetben mindenképpen bizonyosodjunk meg róla, hogy jó körülmények közül származik a leendő rákunk.

Procambarus Alleni pár

Procambarus Alleni pár

Akváriuma:
A legideálisabb, a 80 literes akvárium, vannak szerintem, 1-2 példány (hím és nőstény) elvan együtt 60 literes akváriumban is (inkább nagy alapterületű akváriumot vegyünk). Mindenesetre, ha van lehetőségünk rá, akkor több példánynak mindenképpen 120-140 literes akváriumban gondolkodjunk.

Fontos, hogy a víz oxigéndús és tiszta legyen, a nem eléggé tiszta víz az állat pusztulásához is vezethet. Elég gyorsan nőnek és jól tolerálják a szárazabb környezetet és ideiglenesen kiszáradó vizeket is, képesek akár 4 hónapig is kibírni ilyen körülmények között, úgy hogy beássák magukat a talajba. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy víz nélküli akváriumba hónapokig képes lenne élni.

Nagyon fontos, hogy gondoskodjunk az akvárium fedéséről, mivel hajlamosak a szökésre. Nem ritka az, hogy rák akár 1-2 napig “bolyong” a lakásunkban mielőtt megtaláljuk.

Mindenképpen használjunk aljzatot az akváriumban. A legideálisabb az aprószemű bazalt vagy kavics (2-5mm), mivel a rákok számos alkalommal megeszik. Egyes források szerint azért, hogy vedlés után ne legyen egyensúlyzavaruk.

Procambarus Alleni

Procambarus Alleni a kókuszhéj alatt…

Dekorációnak használhatunk természetes anyagokat is, mint például a faág, gyökér vagy a kókuszhéj. Fontos, hogy megfelelő számú búvóhelyet biztosítsunk az állatoknak, ez lehet kókusz, kerámia bújkáló, vagy ha nem ragaszkodunk a természetességhez, akkor akár PVC cső. A Procambarus Alleni mindenevő, így élő növények ültetésével ne próbálkozzunk, mert vacsora lesz belőle.

Etetése:
Gyakorlatilag – ugyanúgy ahogy a Procambarus Clarkii –  bármit megeszik. Fontos a megfelelő kalcium bevitel – a páncélzat erősítése miatt -, így mindenképpen adjunk neki  fagyasztott vagy élő halat. Ezen kívül kaphat tubifexet, vörösszúnyog lárvát, artemiát, krill rákot, – a legideálisabb a tárolás végett a fagyasztott forma, – de adhatunk nekik főtt csirkét is. Igen hasznos számukra a növényi táplálék is, ami lehet répa, uborka, borsó, saláta, pitypang levél, sóska, spenót. Semmiképpen se olyan helyről vásároljunk ahol vegyszereket is használnak (bolti beszerzés kizárva), de termeszthetünk saját magunk is vegyszermentes környezetben.

Procambarus Alleni

Procambarus Alleni

Fontos a változatos étrend a megfelelő fejlődéshez. A “házi” és fagyasztott, esetleg élő ételeken kívül kaphatnak még tápot is, ezek közül a JBL Novo Crabs, a Sera Crabs Natural vagy a Tropica Shrimp Stick ideális lehet számukra.

Szaporítása:
A
nemek közötti különbségek közül a legjellemzőbb a hímek első két pár úszólábainak párzószervvé való módosulása. Párzáskor, a hím a nőstényt a hátára fekteti, majd az ollóját lefogva megtermékenyíti. A peték mennyisége függ a nőstény méretétől, 150 és 350 között lehet.

Procambarus Alleni párosodása

Procambarus Alleni párosodása

A petékkel teli nőstény elbújik, kavicsokból torlaszt emel a búvóhelye bejáratához. A petéket a nőstény a farok alatti részen hordja, miután kikeltek (kb. 4-6 hét), biztosítsunk elegendő búvóhelyet a kisrákoknak, mert ha nem tudnak elbújni, akkor egymást is megehetik. Érdemes mindenképpen különvenni az anyától a kicsiket és megfelelő számú akváriumba elkülöníteni. A kannibalizmus 2-3 cm-es korukban kezd megnövekedni a kisrákok között, főként akkor, ha túlzsúfolva tartjuk.

Procambarus Alleni párosodása
YouTube előnézeti kép

Halak betelepítése az Allenikhez
YouTube előnézeti kép

0 Komment | Kérdésed van? Tedd fel bátran!